Menyhárd István (1902-1969)
Születési adatok: 1902. szeptember 21. Vulkapordány - 1969. aug. 25. Budapest
Tanulmányok:
1925 – Budapesti Műszaki Egyetem, mérnök, statikus, oklevél
1955 – a műszaki tudományok doktora
Munkahelyek:
A diploma megszerzése után 3 évig Raichle J. Ferenc építész irodájában, majd 2 évig Enyedi Béla mérnök tervezőirodájában dolgozott
1933–1937 között a Műegyetem Mechanika Tanszékén tanársegéd, majd adjunktus volt. Kisebb-nagyobb megszakításokkal csaknem élete végéig oktatott
1940-től magánmérnöki tervezőirodát nyitott.
Később a Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium szolgálatába lépett, amelynek közúti hídosztályán önálló tervezőként működött.
1949-től az Állami Mélyépítési Tervező Intézetnél, az Építéstudományi Intézetben (ÉTI) és az Ipari és Mezőgazdasági Tervező Intézetben (később IPARTERV) működött.
1962-től a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (később BUVÁTI) tervezőmérnöke lett
Kiemelkedő alkotások:
Hidak:
- Jászfényszaru – Zsámbok közötti Zagyva-híd 1934.
- Vasvári két híd 1936-37.
- Szolnoki felüljáró (Mistéth Endrével)
- Jászberényi Zagyva-híd 1937.
- Pozsonyeperjesi Kis-Duna híd 1939.
- Marosvásárhelyi vasbeton ívhidak
- Abdai vasúti felüljáró 1940.
- A ferihegyi műút több hídja
- Füzesgyarmat - Karcag közötti Hortobágy-Berettyó-híd 1944.
- Esztergomi Kossuth Híd 1948.
- Úttörővasút hídja a Nagykovácsi út felett (felsőpályás vasbeton ívhíd) 1948-50.
Épületek:
- Csepeli Nemzeti Szabadkikötő raktárépületei (több, mint 10 héjszerkezet)
- Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. épületei
- Margitszigeti ásványvízüzem (bauxitbetonból) 1937-38.,
- Kőbányai Sörgyár malátázó épületének bővítése, valamint több ipari épülete Kőbányán
- Lakóépületek szerkezeti tervei (pl. Fény u. 2 sz. alatti lakóház 1938.),
- Műegyetem Aerodinamikai Intézetének vasbeton szerkezettervei (benne egy 3 m átmérőjű vasbeton szélcsatorna )
- Bp. Székesfőváros Közlekedési Rt. (BSZKRT, ma: Bp.-i Közlekedési Vállalat, BKV) Hamzsabégi úti autóbusz kocsiszínje és műhelycsarnokai . Budapest, XI. Hamzsabégi út 55. (építész: Padányi Gulyás Jenő) 1941.
- Hungária Kénsavgyár telepén számos 20m körüli nyílást áthidaló rácsos fa tetőszerkezet
- Repülőhangárok (pl. Szolnok, 1940.),
- Magyar Szentföld templom Budapest II. Heinrich István utca 5-7. (Építész Molnár Farkas) 1941-49. Az építkezés 1949-ben leállt és a félkész vasbeton héjszerkezetet elbontották.
- Székesfehérvári Könnyűfémmű csarnokai 1959, (Építész: Farkas Ipoly - Semsey Lajos)
- Margit híd újjáépítésében is részt vett,
- Csepeli Csőgyár hegesztőcsarnoka,
- GANZ-Mávag Diesel Hajtóműgyártó csarnoka 1962,
- Pasaréti VASAS teniszcsarnok, 1957. (építész: dr Szendrői Jenő) Budapest, II. Pasaréti út 11-13
- Városmajori teniszcsarnok 1965.
Főbb kutatási területek:
A vasbeton héjszerkezetek elméletével foglalkozik. Ő indította el a második világháborút megelőző néhány évben a Műegyetemen a héjszerkezetek oktatását.
Bevezette a törést megelőző biztonsági tényezők méretezésének elvét. E munkásságának eredménye magasépítési és vasbeton szabványaink korszerűsítése.
Kiemelkedő publikációk:
Vasbeton szerkezetek elmélete, méretezése és szerkezeti kialakítása (Gyengő Tiborral, 1960.)
Héjszerkezetek számítása és szerkesztése (Bp., 1966. – lengyelül is)
Szakirodalmi publikációi jelentősek, díjat is neveztek el róla.
Kitűntetések, díjak:
1955. Műszaki tudományok doktora
1963. Ybl Miklós-díj
1968. Akadémiai Díj I. fokozat VI.o.
Szakmai, közéleti tevékenység:
1953-tól a Szabványügyi Hivatal Méretezési Szakbizottságának elnöke volt.
1962-től a Budapesti Városépítési Tervező Iroda, majd az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban a miniszter műszaki tanácsadója lett.
Források:
Erényi Iván: Menyhárd István – Egy úttörő alkotó mérnök, tudós és pedagógus élete. Akadémiai kiadó, Budapest 1990.
http://www.architecahungarica.hu
Galéria:
